|
Mi a részvény?
A részvény egy részvénytársaságban való
tulajdonjogot testesít meg. Tehát, ha megveszünk egy részvényt, azzal
tulajdonosaivá válunk az adott cégnek. (Ez semmilyen kötelezettséggel
nem jár.)
A hatalmas forgalom miatt a kereskedés
kizárólag elektronikusan működik, tehát megszűntek a papír részvények.
Mi mozgatja a
részvények árfolyamait?
Kizárólag a kereslet-kínálat kettőse. Tehát,
hogy a piaci szereplők inkább vásárolni, vagy eladni akarnak. Ha a
vevők vannak többen az árfolyam emelkedik, ha több az eladni
szándékozó, akkor pedig csökken. Természetesen a keresletet és a
kínálatot az adott részvény mögött álló cég értéke, a gazdasági
környezet, és más piaci viszonyok határozzák meg.
Az aktuális árfolyam az az ár, amelyen az
adott részvény legutoljára gazdát cserélt. Ez természetesen
másodpercről másodpercre változhat. (Tehát ha azt hallja, hogy az OTP
árfolyama 5500 Ft, az azt jelenti, hogy az utolsó ügylet az OTP
részvényeivel 5500 Ft-on történtek.)
Hogyan lehet pénzt keresni a
részvényekkel?
1) Árfolyamnyereség:
Megveszünk egy részvényt, és drágábban
eladjuk.
Először eladunk egy részvényt (ami nincs a
birtokunkban), majd olcsóbban visszavásároljuk. Ezt hívják
shortolásnak, ilyenkor az árfolyamesésből profitálhatunk.
2) Osztalék: A tőzsdei cégek a nyereségükből
osztalékot (részesedést) fizetnek a tulajdonosoknak. Ez automatikusan
megérkezik az Ön számlájára.
Tőzsdei adózás. Kell-e
adózni a nyereség után?
Igen, kell. Az adó mértéke viszont csupán 16%. Az adóalapot úgy
kapjuk, hogy az adott év összes nyereségéből kivonjuk az összes
veszteséget (a veszteséget kvázi költségként is felfoghatjuk.)
Természetesen csak akkor kell adóznunk, ha ez a különbözet pozitív.
Szerencsére
az adó mértéke TBSZ esetén egészen 0%-ig csökkenthető.
|
|
